5




Kedves segítőnk,


ha úgy kívánod, hogy gyorsan, leegyszerűsítve fejezzük ki kérésünket, akkor a segítségedet erre a célra kérjük:

A Szalkai Római Katolikus Templom

- az egész fedelet le kell cserélni,

- az épület statikáját vasszerkezettel kell biztosítani a betonkoszorúnál

- az alapoknál és a falak alsó részén szigeteléssel kell megakadályozni a talaj nedvességének káros hatását

- a templom külső vakolatát és díszítő elemeit fel kell újítani

- a beltér vakolatai is mállanak, ezért nagyrészt rászorulnak a cserére,

- a torony szerkezetének karbantartása hosszú évek után nagyon időszerű,

- a torony pléhszerkezetének újrafestése,

- az egész épület belső és külső falainak festése,

- az ajtók kicserélése.

Az Isten segítő áldását kérjük mindazokra, akik bármilyen módon, akár imáikkal, hozzájárulnak a Szalkai Római Katolikus Templom javításához.

Segítőinkért évente misét szolgáltatunk.

Köszönjük, hogy hallod a rászorultak hívását, hogy megérted – amit adsz jó szándékkal az Úrnak, azt nála megtalálod, mivel egyszer mindnyájan megérezzük majd, mennyire rászorulunk a könyörületességére, emlékezve valamikori jó cselekedeteinkre.



A SZALKAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM


legrégibb adatait keresve azt kell megállapítani, hogy nincs egységes adat arról, hogy mikor épült. A valamikori szalkai esperes-plébános, Ferenczy György írta, hogy az ő idejében (1940) a történészek az építészeti stílus szerint a 16-17. századot tippelték. A Magyar Katolikus Lexikonban az áll, hogy a falu „Mai Nagyboldogasszony templomát 1600 körül építették.” A Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye plébániájának jegyzékében pedig azt olvashatjuk, hogy Szűz Mária Mennybevitelének templomát 1700-ban építették. Szlovákia műemlékeinek összefoglalójában a késő barokk templomot a 18. század második feléből való építménynek tartják.

Az egyhajós templom szentélye félköríves záródású, kelet-nyugati tájolású. Ormos homlokzata elé épült barokkos tornya. A homlokzatot ikerlizénák és koronapárkányok tagolják, kerekített lezárású keretezett ablakokkal. A hajó poroszsüveg boltozatos, amit az ikerfalpillérek jón párkányfői tartanak.

A templomot többször is átalakították, javították, illetve bővítették. Utoljára az 1950-es években került sor ilyen munkálatokra. Resko Sándor írja, hogy 1950-ben „a bővítés során a szentély mindkét oldalához egy-egy kisebb kápolna került”. Ezzel kapcsolatban vannak régebbi adataink is, hisz az első oratórium hozzáépítésére előbb került sor. A már említett Ferenczy György jegyezte fel a következőket. „1906-ban a templom bővítésére a sekrestyével szemben egy oratóriumot építettünk...” Ennek a hajónak a külső falához épült aztán 1929-ben a Lourdes-i barlang. 1950-ben tehát az északi oratórium épült fel, s átalakulhatott a már meglévő déli is. Ezek ma mellékoltárul szolgálnak: a jobb oldalsó a Jézus Szíve-mellékoltár, a bal oldali pedig a keresztre feszített Krisztusé.

Az oltárkép Mária mennybevitelét örökíti meg.





Ipolyszalkán, e mélyen vallásos katolikus magyar faluban igen erős a Mária-kultusz, melynek külső megnyilvánulásai is nyomon követhetők. A templom titulusa a Nagyboldogasszony.

A falu lakossága évek óta gyüjt a templom javítására. Mivel a károk időközben csak súlyosodnak, várható, hogy az összegyült pénz a javítások nagyon kis részét fedezi majd.

Milyen munkákat igényel a javítás


Ha tetőtől az alapokig sorra vennénk a jövőben elvégzendő munkákat, akkor nagy vonalakban így nézne ki:


A/ Kültéri munkák

1/ teljes tetőcsere

2/ a koszorú megerősítése vasszerkezettel

3/ a falak és alapok szigetelése, szükség szerint szárítási technológia alkalmazása

4/ az alapok magerősítése

5/ a külső vakolat és a díszítő elemek teljes felújítása és újrafestése

A felsoroltakon kívül sok más összefüggő munka vár elvégzésre, pl. az esővíz elvezetése, az ajtók javítása, esetleg cseréje, stb.



B/ Beltéri munkák

A templom belterét málló vakolatrészek és átázott festékfoltok csúfítják. Mivel a tetőszerkezet hibás, az esővíz több helyen utat talált és átáztatta a mennyezetet. Ezért a belső vakolat is felújításra szorul.

Ha a nedvesség elhárítása nem lenne eredményes, több helyen paravánnal kell megoldani a falak takarását az ablakpárkány magasságáig (kb. 3,5 méter).

Még nem állapították meg milyen mértékben kell cserélni a villanyvezetéket.

A templom fala érinti az országutat és a nagy fogalom rossz hatással van az épület statikájára. Talán az országút ezen részét ki kell bélelni rezgés gátló vánkosokkal.

Kellemetlen belegondolni is, mennyi munka vár ránk amellett, hogy óriási pénzhiánnyal küszködünk. Az önbizalmunk is nőne, ha érezhetnénk, hogy vannak még adakozó kedvű emberek, akik értik talán azt is, mit jelent egy közösségnek a templom.

Mindenkiért, aki adakozik a templom javítására, évente egyszer misét szolgáltatunk és belefoglaljuk őket gyakori imáinkba.

Az Isten áldását kérjük minden támogatónkra.




A templom javításának megsegítésére a következő ima-csokrot ajánljuk:


Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, amen.

1/ Elmondani egyszer a „Miatyánk” imát.


2/ Elolvasni a bibliából a 127 (126) zsoltár itt idézett mondatait: ›Zsolt 127 (126) 1-2‹

Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak. Hogyha az Úr nem őrzi a várost, az őr hiába őrködik fölötte. Hiába keltek hajnalban és fáradoztok késő éjjelig: a kemény fáradság kenyerét eszitek. Ám, akiket szeret, ő azokat elhalmozza, jóllehet alszanak.”


2/ Ima a békességért

Adj békességet Urunk, a mi időnkben, mert nincs más, ki értünk harcolna, hanem csak

Te, mi Urunk, Istenünk.

Könyörögjünk – Úr Istenünk, akitől a szent kívánságok, a jó tanácsok és tökéletes cselekmények származnak, adj nekünk olyan békességet, amilyet a világ nem adhat; hogy a mi szíveink parancsolataid felé hajoljanak, ellenségeink üldözésétől megmeneküljünk és a Te szárnyaid árnyéka alatt csendesen éljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.


3/ Most segíts meg, Mária....


4/ Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, .....

Az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében Amen.


A templom funkciója ma


Habár nem turisztikai látványosság, barokk - kori eredetéből kifolyólag műemlék arculata van.

A község részére évszázadokon át a miseáldozatok bemutatására szolgál, közös imáinknak helye.

Itt keresztelkedünk.

Itt kötünk házasságot.

Itt búcsúzunk el halottainktól.

Templomunk még nem múzeum, hanem a közösség folyamatos életének, mindennapjainak fontos helye, amelyet úgy is tisztelünk, mint egy nagy kincset őseink hagyatékából.

Ha másképp nem tudna segíteni, ha erre jár, térjen be szentélyünkbe, pihenjen meg mindennapi gondjaitól; legalább erre az időre vesse le azokat, tegye Isten oltalmába és mondjon el egy imát ügyünkért is.

Higgyen az ima erejében, a templomok fontosságában, hisz oly sok életet, lelket mentenek meg láthatóan vagy láthatatlanul ma is szüntelen. Bizonyítást keresve megtekintheti néhány hálálkodó kőbe vésett üzenetét a templomkertben lévő lourdesi barlangocskánál. Nagy üzenetek arról, hogy mindnyájan Isten kezében vagyunk és jól tesszük, ha szólunk hozzá ügyeink - bajaink ápolása érdekében.

Dicsértessék a Jézus Krisztus.


Tisztelettel,

Vanda Károly - szalkai esperesplébános



Hiányzik a bankszámla, valamely telefonszám és tetszés szerint más is.

Ez csak inspirációs munka, skicc, tanulmány arra, hogy meg lehessen beszélni valami hasonlót. Ha kell! Tessék úgy venni, hogy ajánlom effajta segítségemet.


















A SZALKAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM


A templom legrégibb adatait keresve azt lehet megállapítani, hogy nincs egységes adat arról, hogy mikor épült. A valamikori szalkai esperes-plébános, Ferenczy György írta, hogy az ő idejében (1940) a történészek az építészeti stílus szerint a 16-17. századot tippelték. A Magyar Katolikus Lexikonban az áll, hogy a falu „Mai Nagyboldogasszony templomát 1600 körül építették.” A Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye plébániájának jegyzékében pedig azt olvashatjuk, hogy Szűz Mária Mennybevitelének templomát 1700-ban építették. Szlovákia műemlékeinek összefoglalójában a késő barokk templomot a 18. század második feléből való építménynek tartják.

A templomot többször is átalakították, javították, illetve bővítették. Utoljára az 1950-es években került sor ilyen munkálatokra. Resko Sándor írja, hogy 1950-ben „a bővítés során a szentély mindkét oldalához egy-egy kisebb kápolna került” Ezzel kapcsolatban vannak régebbi adataink is, hisz az első oratórium hozzáépítésére előbb került sor. A már említett Ferenczy György jegyezte fel a következőket. „1906-ban a templom bővítésére a sekrestyével szemben egy oratóriumot építettünk...” Ennek a hajónak a külső falához épült aztán 1929-ben a Lourdes-i barlang. 1950-ben tehát az északi oratórium épült fel, s átalakulhatott a már meglévő déli is. Ezek ma mellékoltárul szolgálnak: a jobb oldalsó a Jézus Szíve-mellékoltár, a bal oldali pedig a keresztre feszített Krisztusé.

Megjegyzéseimet egyenlőre abban a stádiumban írom, mikor még nem akadtam rá, volt-e a háború utáni javítási munkálatok idején valamilyen történész, építészeti szakember, akinek tanácsai szerint dolgoztak volna a munkások. Annyit látni, hogy a belső, javítást megelőző illuzionisztikus falfestményeket nem respektálták. Itt-ott, a pilléreket összekötő boltíveken megjelenik egy szerényen festett vonal. A többi simán le lett festve, hogy lekaparva is, azt kutatni kellene. Aztán az apszison csináltak olyasféle archaizáló, régebbi kor stílusát utánzó vonalas festett díszt, ami inkább a szecesszió vonalainak játékosságát hagyja sejteni, miközben kicsit játszadozik benne a barok és rokokó szalagdíszeinek rendje is.. Mindenesetre a régi fényképeket figyelve, az ikerfalpillérek jón párkányfőinek plasztikus díszeivel nem egészítették ki egymást. Az utolsó templomfestés után ezek is eltűntek, ma már hírük sincs.

Az egyhajós templomunk szentélye félköríves záródású, kelet-nyugati tájolású. Hullámosan ívelődő ormos homlokzata elé épült barokkos tornya.

Az apszis nagyon sekélyen ível az oltár mögött. Szemmel nem is nagyon lehet érzékelni az ívelést, mivel az oltárkép és az oltár eltakarják.

A templomnak kerekített lezárású, deszkaszegély módra keretezett ablakai vannak. Amíg a templom külső falainak síkját a koronapárkányok és az ikerlizénák tagolják lizénafejek nélkül, úgy a portál felé figyelve, a sarkakat már pillérek díszítik egyszerű pillérfőkkel. A maradványok azt engedik sejteni, hogy a pillérfőkben lehettek eredetileg volutadíszek is díszes tagozatokkal. Föltételezem, hogy talán az időjárás viszontagságai ott kegyetlenebbek lehettek, úgy hogy a későbbi rekonstrukciók idejére már a fölismerhetetlenségig lemállhattak.

A torony felső részén is történtek változások a háború utáni javítások során. Például ma minden sarokban lizénákat láthatunk, hosszú függőleges vályúszerű szegélydísszel gazdagítva ellenben a régebbi állapottal, amikor a nyugati sarkakat besüllyesztett oszlopok díszítették, megtartva félköríves formájukat.

A hajó poroszsüveg boltozatos, amit az ikerfalpillérek jón párkányfői, pillérfői tartanak.

A boltozat ma simán lefestve mutatja kecses ívelését. Eredetileg eléggé gazdagon festett volt illuzionisztikus festményekkel, ízléses díszekkel gazdagítva. Erre vallanak a még megmaradt fényképek, amelyek a háború utáni rekonstrukció előtt készültek. Az oszlopfőkből kiinduló boltozatrészeken fölismerhetők részleteikben azok a díszek, amelyeket az ókeresztények használtak nemcsak falfestményeiken, de ruházatukon is. Konkrétan a palmettás, tojásos és szívmotívumokra gondolok. Tehát ezek a díszek, szimbólumok jelen voltak templomunk belső terében. Úgy tűnik, a boltozat középső része felé is gazdag festés volt. Mivel nagyon gyengén rajzolódik ki, nehéz megállapítani mit ábrázolhatott az eredeti festmény. Például voltak-e benne emberi alakok, vagy csak a növényvilágból, keresztény szimbólumokból lett inspirálva.

A jón párkányfők alsó részeiben az aszragalosz fölött vannak a kb. 30 cm hosszú kannelúrák beléjük illesztett sípokkal. A ritmust a hosszú és rövid sípok váltakozása adja. Üres kannelúrák nincsenek. Az attikai oszlopfőben olvasottak szerint talán úgy is lehetne mondani, hogy a nyakban helyezkednek el a kannelúrák, amelyek tulajdonképpen az ión akantuszleveleket helyettesítik. Van még a kannelúrákban egy érdekes eltérés az eredetiektől, ami abban áll, hogy a szélek nem simák, hanem kifelé ugró, plasztikus végtelen hullámzó szalag övezi, stilizálja őket.

Az apszist közrevevő pillérek fejeinek volutái alatt már megjelenik a növényi motívum is egyedi változatban, vagyis sípos kannelúrák a palmettadíszek szomszédságában. Azonban e két oszlop tojásdíszsora fölött elhelyezkedő virágmotívum már nem meggyőző a stílusát vesztő egyszerűsége miatt. Itt mintha az utolsó javításokat végző szakember nem tudott volna megbirkózni a feladattal és saját feje szerint próbált csinálni valami hasonlót, de mindenesetre sokkal egyszerűbbet, szerényebbet.

A tojásdíszsorokhoz még annyit, hogy a pillérfőinken kétféle is díszíti a tagozatokat. Az egyik csak tojásokból, a másik nagyon leegyszerűsített palmettadíszekből áll. Mindkét mód ívsorokba van foglalva.

Az oszlopfő közvetlen folytatása fölfelé a párkányzatban címerpalást szerű szegélydísszel van megoldva, de a közepéből mintha valami hiányozna. A régi fényképen virágköteget látok halványan kirajzolódni. A szentélyt a hajótól elválasztó boltíven egy igazi díszes címerpalást van, amelyben remélhetőleg meg lett hagyva a régi kalligrafikus Mária-szimbólum „M és A” betűkből komponálva.

Az ötvenes években emlegették, hogy a pillérek márványból voltak. A barokk építészetben gyakran csináltak márvány utánzatot az iparművészetben ma is ismert műmárvány készítési technikával, melynek alapanyaga a gipsz. Tehát hihetőnek tűnik az állítás.

Az oltárkép Mária mennybevitelét örökíti meg.

Ipolyszalkán, e mélyen vallásos katolikus magyar faluban igen erős a Mária-kultusz, melynek külső megnyilvánulásai is nyomon követhetők. A templom titulusa a Nagyboldogasszony.